Persepolis (2007)

A „Gyerekszemmel” sorozatban láttunk olyan filmeket, ahol a visszaemlékező szüleinek életét a politika határozta meg (Képeslapok Leningrádból és Rózsadomb), voltak olyan filmek, melyek nem, vagy csak éppen hogy foglalkoztak politikával (Szerelmem Nina, Az Északi-sarkkör szerelmesei), és volt olyan film is, amely egy ország történelmének szakaszát idézi fel a visszaemlékező gyerekkorából A bádogdob). A Persepolis című francia filmben egy iráni filmrendezőnő (Marjane Satrapi) idézi fel hazájában és külföldön eltöltött gyerekkorát. A film címe az ősi Perzsiára, az i.e. VI. században alapított főváros nevére utal.

MARJANE (MÁRDZSI) SATRAPI (1969)

satrapia Persepolis című képregényével lett ismert. A könyv 2000 és 2003 között jelent meg franciául, magyar kiadása két kötetben 2007-ben és 2008-ban jelent meg. A Persepolis-t önéletrajzi műnek, grafikus memoárnak szokták tekinteni. Ugyanakkor a szerző nem egészen ezen a véleményen van. Szerinte a képregény nem róla szól, pusztán az ő történetét használta fel arra, hogy egy világot bemutasson. A könyvet is azért írta franciául és nem perzsául, mert amit el akart mondani nem az irániaknak, hanem az európaiaknak szól.

comicsKétségtelen, hogy a Persepolis nem kizárólag a főszereplő életével foglalkozik, és bemutatja azt a világot, amelyben a szerző felnövekedett, de ez nem ennek a könyvnek a sajátossága, az önéletrajzok már csak ilyenek, hiszen ha csupán a szerzővel és nem a világban megélt történetével foglalkoznának, ugyancsak kevesen vennék kézbe. Ezért legelőszőr ismerkedjünk meg a rendezőnő élettörténetével.

Satrapi az iráni Rasht-ban középosztálybeli családban született, de Teheránban nőtt fel. Szülei aktivan politizáltak, elkötelezett baloldaliak, nevezetesen kommunisták voltak. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy kommunistának lenni teljesen mást jelentett a sah országában, mint mondjuk a „létezett szocializmus” világában, hiszen üldöztetés, bebörtönzés, kínzás és gyakran kivégzés volt a magukat kommunistának valló emberek sorsa.) Az 1979-es, – később ”iszlám forradalom” néven elhíresült sah elenni felkelés sem változtatott a baloldaliak helyzetén. A rendezőnő nagybátyját, akit Marjane nagyon szeretett, a sah idején bebörtönözték és aki szabadulása után emigrációba kényszerült, az 1979 utáni rezsim idején is börtönbe zárták, majd kivégezték.

A fiatal Marjane Satrapi sem illeszkedett be az 1979 utáni rendszerbe, nem tartotta be az „iszlám forradalom” által bevezetett viselkedési rendet, nem követte az előírt öltözködési normát, és tiltott hanglemezeket vásárolt. Ezért a szülei „kimentették” ebből a világból, és 1983-tól Marjane a bécsi Lycée Français de Vienne kezdett tanulni. A középiskolát itt végezte el, ezalatt ismerősöknél lakott, de volt két hónap, amikor hajléktalan volt. Súlyos megbetegedését követően visszatért Iránba, ahol a világ egyik legnagyobb egyetemén, az Azad Egyetemen (amelynek több mint 70 000 hallgatója van), vizuális kommunikációs szakon szerzett diplomát. Ebben az időben sem békélt meg az iszlám forradalom utáni Iránban elvárt viselkedéssel, ezért rövidesen ismét elhagyta hazáját és Franciaországba költözött, ahol ma is él svéd férjével.

A Persepolis „grafikus memoár” nagy nemzetközi sikerét követően Satrapi és Vincent Paronnaud rendezésében készült el a képregény alapján az azonos című film, amelyet a 2007-es cannes-i fesztiválon mutattak be, és ahol a nagyjátékfilmek kategóriájában elnyerte a zsűri díját.

A PERSEPOLIS TÖRTÉNELMI-POLITIKAI HÁTTERE

Irán éő országoks a környez
Irán éő országoks a környez

Irán a majdnem 80 milliós lakosu, Magyarországnál mintegy 17-szer nagyobb területű közel-keleti ország Délnyugat-Ázsia meghatározó hatalma. Az ország modernkori története, a film történelmi-politikai háttere magyarul is jól hozzáférhető a világhálón. (pl. https://hu.wikipedia.org/wiki/Persepolis_%28k%C3%A9preg%C3%A9ny%29
és http://vlaston.webnode.hu/news/iran-tortenete-ii-resz-a-xx-szazadtol-az-1979-es-iszlam-forradalomig/,
továbbá http://vlaston.webnode.hu/news/iran-tortenete-iii-resz-az-1979-es-iszlam-forradalomtol-napjainkig-/), ezért csak egy-egy olyan fontosabb esemény időpontját villantom fel az alábbiakban, amelyek közelebb visznek a film hátterének megértéséhez.

persepolis
Persepolis romjai

i.e. 625
a médek egyesítik Iránt.
i.e. 518
I. Dareiosz megalapítja az új fővárost, Persepolist (jelentése: perzsák városa)
1902
az Anglo-Iranian Oil. Co koncessziót szerez az olajkitermelésre
1906
megalkotják az alkotmányt (alkotmányos monarchia)
1916
egyezmény Angliával és Oroszországgal Perzsia pénzügyei nemzetközi ellenőrzés alá kerülnek
1921 február 21
Reza kán (egy szamárhajcsárból felemelkedett katonatiszt) államcsínyt hajt végre
1925 december 12
Reza sahhá kiáltja ki magát. Ekkor jelenik meg önkényesen, történelmi előzmény nélkül a család nevében a perzsa ősi nyelvjárásra utaló Pahlavi szó.
1934
a sah országa nevét Perzsiáról Iránra változtatja, ezzel is hangsúlyozva az árja eredetet.
1941
a britek és a szovjetek elfoglalják az országot, a németbarát sahot kényszerítik, hogy lemondjon fia javára. Az európában nevelkedett Mohamed Reza augusztus 28-án lép trónra
1951
a kormány sikertelenül megkísérli az angol olajvállalatok államosítását
1953
felkelés és puccs. A sah időlegesen menekülni kényszerül, de a CIA támogatásával rövidesen visszatér
1957
létrehozzák a SZAVAK nevű hírhedt titkosszolgálatot a kormányellenes tevékenység könyörtelen felszámolására
1960 szeptember 14
Irán , Kuvait, Szaúd-Arábia, Venezuela és Irak létrehozzák az OPEC (Kőolaj-exportáló országok szövetségét) a közös árpolitika kialakítására
1977-78
Forradalmi megmozdulások szerte az országban
1979 január 16
A sah elhagyja az országot
1979 február 2
Khomeini ajatollah (síita vallási vezető) hazatér Iránba franciaországi száműzetéséből
1979 március 30-31
országos népszavazás, amelyben a sah monarchiája és  iszlám köztársaság között kellett dönteni, ez utóbbi mellett 99,3 % szavazott
1979 december 2-3
népszavazás hagyta jóvá az ország új alkotmányát, amely felváltotta az 1906-os monarchista alaptörvényt
1980 április 6
az iraki külügyminisztérium felszólította Iránt, hogy vonja ki csapatait az 1971-ben megszállt 3 perzsa-öbölbeli szigetről
1980 április 7
mind Irán, mind Irak riadókészültségbe helyezi hadseregét
1980 április 8
Khomeini a teheráni rádióban felszólítja az iraki hadsereget, hogy buktassa meg Szaddám Husszeint
1980 szeptember 22
az iraki hadsereg támadást indít Irán ellen
1988 augusztus 20
Irán és Irak (Khomeini ellenkezésének dacára) fegyverszünetet köt, ezzel lezárulr a többszázezer emberélettel és majd’ egymillió sebesülttel járó Öböl-háború.

A PERSEPOLIS CSELEKMÉNYE

A honvággyal küzdő Teheránban felnőtt, most Franciaországban élő Marjane (Márdzsi) a párizsi Orly repülőtéren nem tudja eldönteni, 1varakozashogy visszatérjen-e Iránba. Visszaidézi gyermek- és ifjúkorát: 8 éves volt, amikor a sah elmenekült az országból. Ám az Iszlám Köztársaság megalapítása után a korábban is üldözött baloldali (kommunista) meggyőződésű szülei, rokonait ismét üldöztetésnek vannak kitéve. Azokat az eszméket, amelyeket szülei vallanak, tűzzel-vassal írtja az új rend. Márdzsi látja, hogy az új Iránban az iszlám fundamentalisták ugyancsak egy punkolyan elnyomó diktatúrát vezetnek be, ahol a nőknek kendőt kell hordaniuk, nem vezethetnek autót stb. Ám a kamaszlánnyá cseperedett Marjane lázadozik, ABBA lemezeket hallgat, Nike sportcipőt hord, ellenkezik a tanáraival, nem is sejtve, hogy ezzel nem csupán önmagát, de szüleit is veszélyezteti.
Szülei egy jobb életet szánnak neki, ezért Bécsbe küldik tanulni. Ám a kamaszlány az idegen kultúrában sem találja igazán a helyét. Amikor visszatér Iránba, Márdzsi azt állapítja meg, hogy ő is, hazája is annyira megváltozott, hogy döntenie kell, hogy valójában hova tartozik.

A PERSEPOLIS MŰFAJA

Először is a képregényről. Sokan úgy vélekednek (eleddig magam is így gondoltam), hogy az főként gyerekes szórakozás, a felnőtteknek szóló művek pedig a bunkóknak szólnak, akik nehezen birkóznak meg a betűkkel, ezért kell képekkel bemutatni a mondanivalót. Ez azonban nem így van. Rá kellett jönnöm, hogy a jó képregényben a kép és szöveg egységet alkot, külön-külön nem „fogyasztható”. Íme egy példa Satrapi képregényéből:

demonstrationA kép baloldalán lévő háttérben láthatjuk amint a rendőrök kegyetlenül püfölik a tüntetőket, ezért a menekülő szülők arca a félelmet tükrözi (ugyebár itt az ok-okozati összefüggés nem vitatható), az apa gyerekét nyakában tartva fut. A kommentáron kívül („Ez volt az utolsó tüntetésünk”) csupán egy szó („Meneküljünk”) van a képen. Ez a rajz szerintem olyan kifejező, hogy több tucat mondattal lehetne csupán leírni. Azoknak, akik nem értenek ezzel egyet – amihez persze joguk van –még egy érvet mondanék: a játékfilm is ilyen műfaj: a képi megjelenítés, a hanghatások és szöveg összessége hozza létre az alkotást.

Olvastam olyan véleményt, hogy Satrapi a képregény műfajt azért választotta, mert ezzel is hangsúlyozni akarta, hogy mondanivalóját egy gyerek szemével kívánja bemutatni. Ez éppenséggel tökéletes ellentmondásban van azzal, amit a fentiekben írtam. Én nem így gondolom. (Persze erről a szerzőt kéne megkérdezni, aki – bár 6 nyelven beszél –a magyart nem ismerve nem idézheti Arany János elhíresült mondását, miszerint „Gondolta a fene!)

A felnőtteknek szóló rajzfilmre ugyancsak – talán kisebb mértékben – igaz, amit a képregényre írtam. Holott számos film (pl. A sárga tengeralattjáró) nagy sikert aratott. Ez az összeállítás (http://www.bbc.com/culture/story/20150617-ten-animated-films-for-adults) felsorol 10 sikeres, komoly témával foglalkozó rajzfilmet, közöttük a Persepolist.

Satrapi eredetileg nem akarta megfilmesíteni a könyvet, de amikor kapott egy ajánlatot, amiben szabad kezet biztosítottak neki, úgy gondolta, hogy egy számára új műfajban kipróbálja magát. (Azóta még egy filmet forgatott, 2014-ben készítette el „A hangok” című fekete komédiáját.) Memoárról lévén szó ezt a filmet élő szereplőkkel is meg lehetett volna csinálni, azonban Satrapi egy nyilatkozatában

A rendezők
A rendezők

kijelentette, hogy ez fel sem merült benne. Az adaptációt úgy készítette el a szintén képregény–alkotó háttérrel rendelkező Vincent Paronnaudd társrendezővel, mintha élő szereplők játszanának, csupán az alakokat megrajzolták. A rendezőnő szerint a képregény is, a rajzfilm is azért alkalmasabb a történet megjelenítésére, mert így általánosabb lesz a mondanivaló, a rajzolt alakokkal kulturális háttértől függetlenül könnyebb azonosulni, mint szöveggel, vagy élő szereplőkkel forgatott filmmel.

FORRÁSOK

Nyomtatott:
Benedek Gábor: Irán történelme

Elektronikus:
Marjane Satrapi
https://en.wikipedia.org/wiki/Marjane_Satrapi#cite_note-7
Persepolis (képregény)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Persepolis_%28k%C3%A9preg%C3%A9ny%29
Marjane Satrapi on Persepolis: The RT Interview
http://editorial.rottentomatoes.com/article/marjane-satrapi-on-persepolis-the-rt-interview-with-exclusive-clips-and-photos/
Marjane Satrapi: ‘I Will Always Be Iranian’
http://asiasociety.org/marjane-satrapi-i-will-always-be-iranian
PERSEPOLIS
http://www.film-kultur.de/glob/persepolis_kc.pdf
Persepolis
http://www.theguardian.com/film/2008/apr/25/animation.drama
Varga Zorka: Csador-humor
http://www.filmtett.ro/cikk/485/marjane-satrapi-persepolis
Filmkritika: PERSEPOLIS (Franciaország, 2007)
http://geekz.blog.hu/2007/12/02/filmkritika_persepolis_franciaorszag_2007

 

Leave a Reply